Patkósdenevér-félék családja (Familia Rhinolophidae)
| Română | lilieci cu potcoavă |
| English | horseshoe bats |
Rendszertan és elterjedés
A családba mintegy 77 faj sorolható, melyek egyetlen génuszba csoportosíthatóak. Rendszertani helyük vitatott, egyes kutatások alapján a
kisdenevérek alrendjébe, mások alapján a modernebb
Yinpterochiroptera alrendbe sorolják őket. Elterjedésük főképp Afrika, Ázsia és Ausztrália trópusi vidékeire korlátozódik, azonban néhány faj megtalálható a mérsékelt égövön is. A család Európában öt fajjal képviselt, melyek megtalálhatóak Románia területén is.
A patkósdenevérek jellegzetes orrfüggelékének alkotórészei (lándzsa, nyereg, patkó). Jelen esetben a részek alakja és nagysága a Blasius patkósdenevér jellegeit mutatja (grafika: Moscu K.).
Testfelépítés és ökológia
Kis és közepes termetű denevérek. Legfeltűnőbb jellegzetességük a család nevét adó patkó alakú orrfüggelék, melynek részei a patkó, nyereg és lándzsa. Ezen alkotóelemek minden esetben (alakjuk és nagyságuk alapján), fajspecifikus elkülönítő jellegekként használhatóak. Az orrfüggelékek szerepe az ultrahangok kibocsájtásában és szabályozásában van, ellentétben a
simaorrú denevérek családjával, ahol az ultrahangok a szájon át kerülnek kibocsájtásra. A kibocsájtott hangok állandó frekvenciájúak (CF), és minden faj esetében a magas frekvenciatartományban találhatóak (< 80kHz). Füleik nem rendelkeznek fülfedővel, de a kibocsájtott hangoknak megfelelően mozgathatóak. Zsákmányukat passzívan függeszkedve, a szárnycsapások frekvenciája alapján azonosítják, majd repülés közben szerzik meg. Általában rovarevők.
A család képviselőit nagyfokú területhűség jellemzi, vándolás szempontjából a legnagyobb megtett táv csupán 153 km. Szálláshelyeik változatosak, megtaláljuk őket úgy barlangi és erdei környezetben, mint antropogén menedékhelyeken. Minden esetben függeszkedve hibernálnak és pihennek, egy esetben sem találjuk őket repedésekben, vagy sziklaperemen fekve, ellentétben pld. a
nyugati piszedenevérrel. Hibernálhatnak izoláltan vagy változó sűrűségű koloniákat alkotva. Jellegzetes még továbbá a szárnyakba való teljes vagy részleges beburkolózás pihenés idején, mely az orrfüggelékekkel együtt családazonosító jelleg is lehet.
A patkósdenevér-félék családjának két tipikus képviselője. Balról egy szárnyaiba teljesen beburkolózott, hibernáló nagypatkós denevér, illetve jobbról egy kölykét nevelő éber kispatkós denevér.(Megj. a fényképek csupán illusztratív jellegűek, nem tükrözik a két faj közötti méretbeli különbséget).
A család romániai képviselői
Ajánlott nemzetközi irodalom
- Ohlendorf, B. (szerk.) (1995): Zur Situation der Hufeisennasen in Europa. Arbeitskreis Fledermäuse Sachsen-Anhalt e.v., Stecklenberg.
- Csorba, G., Ujhelyi, P., Thomas, N. (2003): Horseshoe bats of the world (Chiroptera: Rhinolophidae). Alana Books.- Dietz, C., Helversen, O., Nill, D. (2007): Handbuch der Fledermäuse Europas und Nordwestafrikas. Kosmos Verlag, Stuttgart.
