A legnagyobb európai patkósdenevér, mérete alapján a többi romániai patkósdenevértől minden esetben elkülöníthető. Az orrfüggelék nyergének felső része lekerekített, míg alsó része hegyes. Hátának bundája szürke, szürkésbarna, adult egyedeknél egyre inkább sárgás vagy téglaszínű árnyalatokkal. Hasi oldalán szürkésfehér vagy sárgásfehér. A fiatal egyedek általában szürkék.
Hibernáló nagy patkósdenevér kolónia, illetve szárnyaiba burkolózott egyed.
Populációi Európában a mediterrán régióktól kezdődően, egészen Wales, Franciaország, Hollandia, Németország, Lengyelország és Ukrajna magasságáig terjednek, míg Délkelet Európában (Törökország) tovább terjed az ázsiai területek felé.
Hibernáló kolóniái barlangokban találhatók és általában több száz egyedből állnak. Szülőkolóniái legtöbbször épületek padlásain, ritkábban barlangokban találhatók. Legelőkön, lomhullató erdőkben vadászik, táplálékát nagyrészt rovarok, lepkék és más ízeltlábúak (pld. pókok) teszik ki. Területhű faj, legtöbbször nem vándorol 100 km-nél messzebbre, a legnagyobb megtett táv 500 km. Hosszú életű emlős, átlagban 15 évig él, a legmagasabb feljegyzett életkor 30 év.
Populációi Európában csökkenő tendenciát mutatnak, de Romániában ismeretes több, nagy létszámú (több száz egyedet magába foglaló) telelőkolónia, csak úgy, mint általában a Balkánon és az Ibériai félszigeten. Napjainkban főképp az épületek felújítása (tetőszerkezet, szabad berepülést biztosító épületnyílások megszüntetése) valamint az egyre fokozódó barlangi turizmus jelenti a fő veszélyeztető tényezőt. Ezen kívül a fokozott rovarirtószer-használat és a különböző fa-ápolóanyagok valamint a természetes erdők eltűnése is nagyban hozzájárul a populációk csökkenéséhez.
A nagy patkósdenevér a romániai barlangi denevérmonitoring egyik kulcsfaja. Fokozottan védett.
Baltag E., Pocora I., Pocora V. (2009): Chiropterofauna din aria Cheile Bicazului, Cheile Şugăului, Peştera Toşorog (A Békási-szoros, Súgó-szoros és Toşorog barlang denevérfaunája). Migrans, XI(1): 2-4.[PDF]
Barbu P., Bazilescu E. (1977): Nouvelles données concernant l`espéce Myotis emarginatus Geoffroy en Roumanie. Analele Universităţii Bucureşti, ser. Biologie, 26: 93-94.[PDF]
Barti L. (1997): Denevérszámlálási adatok a Crysis Barlangkutató Klub adatbázisából (1996-1997). Erdélyi Gyopár, 7(5): 28.[PDF]
Barti L. (1998): Liliecii. Rezultatele activităţii de numărătoarea şi determinarea liliecilor, desfăşurate sub egida Clubului de Speologie Crysis în perioada 1996 Oct. 1997 Iun. Speomond, 3: 32.[PDF]
Barti L. (2002d): A Daday Jenő által létrehozott denevérgyűjtemény a kolozsvári Állattani Múzeumban. Múzeumi Füzetek, 11: 67-72.[PDF]
Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Varga Á. (2006): Rezultatele recensământului de lilieci în locurile de hibernare subterane în Sud-estul Transilvaniei. First Conference on Bat Conservation in Romania, Book of abstracts, Ed. Romanian Bat Protection Association, p.13.[PDF]
Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Varga Á. (2007): Denevér-telelőhely ellenőrzések eredményei Délkelet-Erdélyben. Proceedings of the 5th Conference of the Bat Conservation in Hungary (Pécs, 3th to 4th of December 2005) and 6th Conference of the Bat Conservation in Hungary (Mártély, 12th to 14th of October 2007), Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 51-62.[PDF]
Barti L., Jére Cs., Dóczy A., Szodoray-Parádi F. (2007): A Vargyas-szoros recens és szubfosszilis denevérfaunája és faunisztikai adatbázisa a kezdetektől 2007 februárjáig. Acta Siculica, p. 153-178.[PDF]
Bazilescu E. (1971): Date asupra coloniei de lilieci de la Runcu - Gorj. Studii şi Comunicări, Muzeul de Ştiinţele Naturii Bacău, p. 359-363.[PDF]
Bazilescu E. (1983): Consideraţii asupra faunei de mamifere din Oltenia şi propuneri pentru ocrotirea speciilor rare. Studii şi Cercetări, Drobeta Turnu-Severin, p. 195-199.[PDF]
Bielz E.A. (1856): Fauna der Wirbelthiere Siebenbürgens, eine systematische Aufzählung und Beschreibung der in Siebenbürgen vorkommenden Säugethiere, Vögel, Amphibien und Fische. Verein für siebenbürgische Landeskunde, Sibiu, p. 3-6.[PDF]
Bielz E.A. (1886): Über die in Siebenbürgen vorkommenden Fledermäuse. Verhandlung und Mittheilungen des siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften, Sibiu, 36: 76-84.[PDF]
Bielz E.A. (1888): Die Fauna der Wirbeltiere Siebenbürgens nach ihren gegenwärtigen und jetzigen Bestande. Verhandlung und Mittheilungen des siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften, Sibiu, 38: 15-36.[PDF]
Borda D. (2002): The distribution of bats in Romanian caves (I). Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza" , Bucureşti, XXXVII - XXXVIII (1998-1999): 223-230.[PDF]
Borda D. (2002): Chiropterele. in: Racoviţă Gh., Moldovan O., Onac B. (ed.): Monografia carstului din Muntii Padurea Craiului, Studiu monografic. Presa Universitară, Cluj-Napoca, p. 172-182.[PDF]
Borda D., Racoviţă Gh., Barti L. (2006): Sur les Chéiroptéres de la collection "Biospeologica". Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza", Bucureşti, XLIII-XLIV: 217-234.[PDF]
Borda D., Racoviţă Gh., Barti L. (2006): Bats of Biospeologica Collection. 18th International Symposium of Biospeleology, Cluj Napoca, Romania, 10-17 july 2006, Poster Section.
Bunesco A. (1959): Contribution à l'étude de la répartition géographique de quelques mammiféres méditerranéens en Roumanie. Säugetierkunde Mitteilungen, 7(1): 1-4.[PDF]
Coroiu I., Viehmann I., David A. (2006): Dinamica multianuală a liliecilor în Peştera Huda lui Papară în perioada de iarnă. First Conference on Bat Conservation in Romania, Book of Abstracts, Ed. Romanian Bat Protection Association, p. 4.[PDF]
Coroiu I., David A., Borda D. (2007): Colonii de hibernare a chiropterelor în Peştera Meziad (Munţii Bihor). Miscellanea Chiropterologica, 1: 40-42.
Coroiu I., David A. (2008): Long-term changes of hibernating bats in Huda lui Papară Cave (Apuseni Mountains, Romania). Abstract. XIth European Bat Research Symposium, 18-22 August, 2008, Cluj-Napoca, Romania, p. 39.[PDF]
Daday J. (1885a): Előleges jelentés az erdélyi múzeum egylet igazgatóválasztmányának megbízásából az 1884-ik év nyarán tett chiropterológiai gyűjtések eredményéről. Orvos-Természettudományi Ėrtesitő, Kolozsvár, X(3), VII(1): 60-64.[PDF]
Daday J. (1885b): Jelentés az Erdélyi Országos Muzeum-Egylet igazgató-választmányának megbízásából az 1885-ik év nyarán végzett chiropterologiai gyűjtések eredményéről és az Erdélyi Múzeum-Egylet denevérgyűjteményének jegyzéke. Orvos-Természettudományi Értesítő, Kolozsvár, X(3), VII(3): 266-276.[PDF]
Daday J. (1887): Új adatok Erdély denevérfaunájának ismeretéhez. Magyar Tudományos Akadémia, Értekezések a Természettudományok köréből, Budapest, XVI(7): 1-47.[PDF]
Dobrosi D., Gulyás J. (1997): A bihari barlangok denevérei. Proceedings of the 1st Conference on Bat Conservation in Hungary, Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 34-36.[PDF]
Dumitrescu M., Tanasachi J., Orghidan T. (1955): Contribuţii la studiul biologiei chiropterelor. Dinamica si hibernaţia chiropterelor din Peştera Liliecilor de la Mănăstirea Bistriţa. Buletin Ştiinţific, Academia R.P.R., Secţia de Sţiinţe Biologice, Agronomice, Geologice şi Geografice, Bucureşti, VII(2): 319-357.[PDF]
Dumitrescu M., Orghidan T. (1958): Peştera din Valea Fundata (Rîşnov). Anuarul Comitetului Geologic, Bucureşti, 31: 422-459.[PDF]
Dumitrescu M., Orghidan T., Tanasachi J. (1958): Peştera de la Gura Dobrogei. Anuarul Comitetului Geologic, Bucureşti, 31: 461-482.[PDF]
Dumitrescu M., Tanasachi J., Orghidan T. (1962-1963b): Răspândirea chiropterelor în R.P. Română. Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza", Bucureşti, XXXIV: 509-575.[PDF]
Dumitrescu M., Orghidan T., Tanasachi J., Georgescu M. (1965): Contribuţii la studiul monografic al Peşterii de la Limanu. Lucrările Institutului de Speologie "Emil Racoviţă", IV: 21-58.[PDF]
Dumitrescu M., Orghidan N., Orghidan T., Puşcariu V., Tanasachi J., Georgescu M., Avram Şt. (1967): Contribuţii la studiul peşterilor din regiunea Hunedoara. Lucrările Institutului de Speologie "Emil Racoviţă", Bucureşti, VI: 9-88.[PDF]
Frivaldszky J. (1865): Adatok a magyarhoni barlangok faunájához. Mathematikai és Természettudományi Közlemények, Magyar Tudományos Akadémia, III: 14-53.[PDF]
Hermanns U., Pommeranz H., Schütt H. (2002): Zur Fledermausfauna (Chiroptera) des rumänischen Dobrudscha-Karstes unter Berücksichtung möglicher Gefährdungsursachen. Nyctalus, 8(4): 379-388.[PDF]
Ifrim I., Pocora V. (2007a): Preliminary aspects about the specific composition of the bats fauna from three caves of Dobrogea. Analele Ştiinţifice ale Universităţii "Al I. Cuza", Iaşi, ser. Biologie animală, 53: 239-244.[PDF]
Jére Cs., Dóczy A. (2001): Előzetes adatok Hargita megye epületlakó denevérfaunájáról. Collegium Biologicum, 3: 45-56.[PDF]
Jére Cs., Dóczy A., Barti L. (2007): Results of research on the bat fauna of the Vârghiş Gorge (Eastern Carpathians, Romania). Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza", XLV-XLVI, p. 59-74. [PDF]
Lup L. (2004): Data regarding the bat communities (Mammalia: Chiroptera) from abandoned mine roosts in Sibiu County. Acta oecologica, Studies and ecology research XI(1-2): 217-222.[PDF]
Murariu D. (2002): Contributions to the knowledge of mammal fauna (Mammalia) from south west Romania. Travaux du Muséum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLIV: 431-441.[PDF]
Murariu D., Decou V., Gheorghiu V. (2004): Bat specific structure over the year in the Gura Ponicovei Cave from South-Western Carpathians (Romania). Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLVII: 315-323.[PDF]
Murariu D. (2006): Mammal ecology and distribution from North Dobrogea (Romania). Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLIX: 49: 387-399.[PDF]
Nagy L.Z., Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Postawa T., Szántó L., Szodoray-Parádi A., Szodoray-Parádi F. (2005): Survey of Romania's underground bat habitats Carpathian's underground bat habitats. Status and distribution of cave dwelling bats (2002-2004). Final report for the BP Conservation Programme. Survey of Southern and Western Carpathians underground bat habitats & Survey of Eastern Carpathians and Dobrogea underground bat habitats, Ed. Lizard, Cluj, pp. 44.[PDF]
Negrea A., Botoșăneanu L., Negrea Şt. (1967): Documents pour servir à la connaissance de la faune de mammifères des grottes du Banat (Roumanie). International Journal of Speleology, 2(4): 341-353.[PDF]
Orghidan T., Dumitrescu M. (1962-1963): Studiu monografic al complexului carstic din defileul Vîrghisului. Lucrările Institutului de Speologie "Emil Racoviţă", I-II: 69-179. [PDF]
Pavel I.O. (2008b): Hibernating Rhinolophus ferrumequinum in the Comarnic Cave (Anina Mountains, Romania) - Emerging patterns of microhabitat choice. Abstract. XIth European Bat Research Symposium, 18-22 August, 2008, Cluj-Napoca, Romania, p. 114.[PDF]
Perseca T., Dordea M., Nistor E. (1974): Unele aspecte ale adaptării biochimice la Rhinolophus ferrumequinum în cursul hibernării şi a trezirii din hibernare. Studia Universitatis Babeş-Bolyai, ser. Biologia, 2: 133-137.[PDF]
Răduleţ N., Stănescu M. (1996): Contributions à la connaissance des mammifères du sud de la Dobrogea (Roumanie). Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XXXVI:373-384. [PDF]
Răduleţ N. (2005a): Contributions to the knowledge of the mammal fauna from Dobrogea (Romania). Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLVIII: 417-425.[PDF]
Senco V., Negrea Şt., Negrea A., Botoşăneanu L. (1971): Grottes explorées dans le bassin du Caraş (Banat, Roumanie). Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza", X: 43-70.[PDF]
Sike T., Szodoray-Parádi F., Krecsák L. (2001): Adatok Szatmár megye kisemlős faunájához. Múzeumi Füzetek, Kolozsvár, 10: 142-148.[PDF]
Szántó L. (2000): Study of Bat communities of the Water-Cave of Leşu (Pădurea Craiului Mountains - Romania). Abstract. Proceedings of the 3rd International Conference "Bats of Carpathian Region, Rakhiv, Ukraine, Novitatis Theriologicae 1(4): 9.
Szodoray-Parádi F. (1998): Denevér populációdinamikai vizsgálatok a Csarnóházi vizesbarlangban. Múzeumi Füzetek, Kolozsvár, 7: 103-109.[PDF]
Szodoray-Parádi F., Szántó L. (1998): Telelési sajátosságok a közönséges egérfülű denevérnél (Myotis myotis) és nagy patkósorrú denevérnél (Rhinolophus ferrumequinum) a Csarnóházi és a Les-völgyi vizesbarlangokban. Collegium Biologicum, 1: 55-59.[PDF]
Szodoray-Parádi F., Szodoray-Parádi A., Sike T. (2005): Building dwelling bats survey in Satu Mare County, Romania. Studii şi comunicări, ser. Știinţele naturale, Muzeul Judeţean Satu Mare, IV-V: 196-200.[PDF]
Topál Gy. (1954): A Kárpát-medence denevéreinek elterjedési adatai. A Magyar Nemzeti Múzeum Természettudományi Osztályának Évkönyve, Budapest, 46: 471-483.[PDF]
