„Gonosz lélekből született a denevér
vadak által elkerülve
madarak által elutasítva”
Cao Zhi (i.sz. 220-280)

Denevérek, mítosz és valóság.....

Ahogyan fajgazdagság szempontjából is, úgy az őket övező hiedelmek szempontjából is, a denevérek rendje az állatvilág élén áll. Legendák alanyai, filmek alapfigurái, rossz ómenek és fóbiák megtestesítői. De a helyzet nem is lehetne másabb. Mert nem kapaszkodnak az ember hajába. És nem rágják meg a padláson levő szalonnát. Sőt, nem az alvilág, hanem az evolúció szülöttei. Illetve vért is csak ritkán szívnak. Ezen fajok kizárólag Dél Amerikai elterjedésűek és csupán tehenek, tyúkok vérét használják táplálékként. Szóval nincs ok az aggodalomra.

Az eltúlzott és alaptalan hiedelmek mellett számos pozitív példát is találunk. Kínában a denevérek halhatatlanok, a boldogság és az öröm szimbólumai. Dél Amerikában úgy tartják, hogy ők a világ első megteremtett állatfaja. Új Guineában a termékenység jelképe, míg az altaji népeknél a jót megtestesítő lény. Konkrét hasznuk pedig, ha nem is nyílvánvaló (még), de könnyen ellenőrizhető. Egyetlen törpedenevér (Románia legkisebb denevérfaja) megközelítőleg 1.500 szúnyogot fogaszt el egyetlen éjszaka alatt. Ez a mennyiség azonban a többszörösére növekszik, ha egy „átlagos”, 100-200 egyedből álló kolóniát veszünk alapul. A trópusokon honos, nektárral táplálkozó denevérek étvágya nélkül sok növényfaj nem lenne képes megfelelő módon terjeszteni pollenkészletét. A Tadarida brasiliensis faj texas-i kolóniái egyetlen éjszaka alatt több tíz tonnányi rovart fogyasztanak el.

Ezen hasznok ellenére világszerte számos denevérfaj veszélyeztetett vagy a kipusztulás szélén áll. A világ vezető természetvédelmi szerve, az IUCN a denevérfajok 25%-át sorolja valamelyik veszélyeztetett kategóriába. Az ok legtöbb esetben a természetes élőhelyek (erdők, barlangok) eltünésére vagy megváltozására vezethetők vissza, de mint sok más állatfaj esetében, jelen van a szándekos emberi pusztítás is. Ez utóbbi tényező talán a denevérek esetében sokkal kihangsúlyozottabb, ami a tudatlanságnak és hiedelmeknek tudható be.

Jelen adatbázis egyrészt a románia területén honos 31 denevérfajt mutatja be, azok morfológiai és ökológiai jellegzetességei alapján, másrészt a denevérek és a velük kapcsolatos problámakörök tisztázása alapján igyekszik hozzájárulni ezen misztikus csoport alapos megismeréséhez és a hiedelmek eloszlatásához. A morfológiai bélyegek alapján történő fajazonosítást jellegzetes fotók teszik érthetőbbé, míg a csatolt térképek minden faj esetében az aktuális romániai elterjedési területeket jelzik. A hazai publikációk PDF formátumban letölthető verzióit egy ajánlott külföldi irodalomjegyzék egészíti ki, ezáltal egy teljes képet nyújtva a romániai denevérfajokról és a denevérek rendjéről.

Kellemes böngészést

A szerkesztők
Kolozsvár, 2009 október