A legkisebb termetű európai patkósdenevér, mérete alapján minden esetben elkülöníthető a rokon fajoktól. A kis termetnek köszönhetően az orrfüggelékek (főképp a lándzsa) nagynak tűnnek az állat termetéhez képest. A nyereg felső karéjának oldalról erősen lekerekített, míg az alsó karéj hegyesedő. A hát bundája barnás, sárgásbarna, míg a hasi oldal színezete szürkésfehér. A fiatal egyedek általában szürkébbek. A szárnyak és fülek barnák. Szárnyaik szélesek, rövidek és lekerekítettek.
Hibernáló kis patkósdenevér (fennt), illetve egy adult egyed közelről (lennt) (fotó: Barti L.).
Populációi Európában a mediterrán régióktól kezdődően egészen Írország, Nagy Britannia, Németország, és Dél Lengyelország magasságáig megtalálhatóak. A legészakibb elterjedésű patkósdenevér faj.
Hibernáló egyedei barlangokban találhatóak, míg a szülőkolóniák padlásokon, bányákban is előfordulhatnak. Kolóniái általában kisméretűek, általában kb. 30, különleges esetben akár 100 egyedből is állhatnak, és minden esetben a szálláshely legmelegebb részén található. Vadászterületei főképp erdőkben, erdős vidékeken találhatóak, de fontos szempont valamilyen víztest jelenléte is. Táplálékát rovarok, lepkék és más ízeltlábúak (pld. pókok) teszik ki. Opportunista faj, táplálékspektrumát a források változása alapján módosítja. Területhű faj, legtöbbször nem vándorol 40-50 km-nél messzebbre, a legnagyobb megtett táv 153 km. Átlagban 4-5 évig él, a legmagasabb feljegyzett életkor 21 év.
Míg Európában és globálisan a populációk egy általános csökkenő tendenciát mutatnak, addig a déli elterjedési területeken (Ibériai félsziget, Balkán, Románia, Bulgária, stb.) ismeretesek nagy létszámú, stabil kolóniák. A 70-es évek során előidézett, peszticidek (pld. DDT, Lindán) okozta nagymértékű pusztulás következményei még mindig érezhetőek: a kis patkósdenevér, valamikor az egyik leggyakoribb Európai denevérfaj, napjainkban, számos országban (pld. Hollandia) kipusztultnak tekinthető.
Csakúgy, ahogy a nagy patkósdenevér esetében a fő veszélyeztető tényezőket az épületek felújítása, a természetes élőhelyek megszűnése/átalakítása, valamint az egyre fokozódó barlangi turizmus jelentik.
A kis patkósdenevér a romániai barlangi denevérmonitoring egyik kulcsfaja. Fokozottan védett.
Baltag E., Pocora I., Pocora V. (2009): Chiropterofauna din aria Cheile Bicazului, Cheile Şugăului, Peştera Toşorog (A Békási-szoros, Súgó-szoros és Toşorog barlang denevérfaunája). Migrans, XI(1): 2-4.[PDF]
Barti L. (1997): Denevérszámlálási adatok a Crysis Barlangkutató Klub adatbázisából (1996-1997). Erdélyi Gyopár, 7(5): 28.[PDF]
Barti L. (1998): Liliecii. Rezultatele activităţii de numărătoarea şi determinarea liliecilor, desfăşurate sub egida Clubului de Speologie Crysis în perioada 1996 Oct. 1997 Iun. Speomond, 3: 32.[PDF]
Barti L. (2002d): A Daday Jenő által létrehozott denevérgyűjtemény a kolozsvári Állattani Múzeumban. Múzeumi Füzetek, 11: 67-72.[PDF]
Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Varga Á. (2006): Rezultatele recensământului de lilieci în locurile de hibernare subterane în Sud-estul Transilvaniei. First Conference on Bat Conservation in Romania, Book of abstracts, Ed. Romanian Bat Protection Association, p.13.[PDF]
Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Varga Á. (2007): Denevér-telelőhely ellenőrzések eredményei Délkelet-Erdélyben. Proceedings of the 5th Conference of the Bat Conservation in Hungary (Pécs, 3th to 4th of December 2005) and 6th Conference of the Bat Conservation in Hungary (Mártély, 12th to 14th of October 2007), Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 51-62.[PDF]
Barti L., Jére Cs., Dóczy A., Szodoray-Parádi F. (2007): A Vargyas-szoros recens és szubfosszilis denevérfaunája és faunisztikai adatbázisa a kezdetektől 2007 februárjáig. Acta Siculica, p. 153-178.[PDF]
Bazilescu E. (1983): Consideraţii asupra faunei de mamifere din Oltenia şi propuneri pentru ocrotirea speciilor rare. Studii şi Cercetări, Drobeta Turnu-Severin, p. 195-199.[PDF]
Bielz E.A. (1856): Fauna der Wirbelthiere Siebenbürgens, eine systematische Aufzählung und Beschreibung der in Siebenbürgen vorkommenden Säugethiere, Vögel, Amphibien und Fische. Verein für siebenbürgische Landeskunde, Sibiu, p. 3-6.[PDF]
Bielz E.A. (1886): Über die in Siebenbürgen vorkommenden Fledermäuse. Verhandlung und Mittheilungen des siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften, Sibiu, 36: 76-84.[PDF]
Bielz E.A. (1888): Die Fauna der Wirbeltiere Siebenbürgens nach ihren gegenwärtigen und jetzigen Bestande. Verhandlung und Mittheilungen des siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften, Sibiu, 38: 15-36.[PDF]
Borda D. (2002): The distribution of bats in Romanian caves (I). Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza" , Bucureşti, XXXVII - XXXVIII (1998-1999): 223-230.[PDF]
Borda D. (2002): Chiropterele. in: Racoviţă Gh., Moldovan O., Onac B. (ed.): Monografia carstului din Muntii Padurea Craiului, Studiu monografic. Presa Universitară, Cluj-Napoca, p. 172-182.[PDF]
Bunesco A. (1959): Contribution à l'étude de la répartition géographique de quelques mammiféres méditerranéens en Roumanie. Säugetierkunde Mitteilungen, 7(1): 1-4.[PDF]
Chiş T., Manole M.G. (2001): Liliecii. Munţii Carpaţi, 27: 59-62.[PDF]
Coroiu I., Viehmann I., David A. (2006): Dinamica multianuală a liliecilor în Peştera Huda lui Papară în perioada de iarnă. First Conference on Bat Conservation in Romania, Book of Abstracts, Ed. Romanian Bat Protection Association, p. 4.[PDF]
Daday J. (1885a): Előleges jelentés az erdélyi múzeum egylet igazgatóválasztmányának megbízásából az 1884-ik év nyarán tett chiropterológiai gyűjtések eredményéről. Orvos-Természettudományi Ėrtesitő, Kolozsvár, X(3), VII(1): 60-64.[PDF]
Daday J. (1885b): Jelentés az Erdélyi Országos Muzeum-Egylet igazgató-választmányának megbízásából az 1885-ik év nyarán végzett chiropterologiai gyűjtések eredményéről és az Erdélyi Múzeum-Egylet denevérgyűjteményének jegyzéke. Orvos-Természettudományi Értesítő, Kolozsvár, X(3), VII(3): 266-276.[PDF]
Daday J. (1887): Új adatok Erdély denevérfaunájának ismeretéhez. Magyar Tudományos Akadémia, Értekezések a Természettudományok köréből, Budapest, XVI(7): 1-47.[PDF]
Dobrosi D., Gulyás J. (1997): A bihari barlangok denevérei. Proceedings of the 1st Conference on Bat Conservation in Hungary, Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 34-36.[PDF]
Dóczy A., Barti L., Jére Cs. (2007): Adatok a gyergyótekerőpataki Súgó-barlang denevérfaunájáról. Acta Siculica, p. 149-152.[PDF]
Dumitrescu M., Tanasachi J., Orghidan T. (1955): Contribuţii la studiul biologiei chiropterelor. Dinamica si hibernaţia chiropterelor din Peştera Liliecilor de la Mănăstirea Bistriţa. Buletin Ştiinţific, Academia R.P.R., Secţia de Sţiinţe Biologice, Agronomice, Geologice şi Geografice, Bucureşti, VII(2): 319-357.[PDF]
Dumitrescu M., Orghidan T. (1958): Peştera din Valea Fundata (Rîşnov). Anuarul Comitetului Geologic, Bucureşti, 31: 422-459.[PDF]
Dumitrescu M., Tanasachi J., Orghidan T. (1962-1963b): Răspândirea chiropterelor în R.P. Română. Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza", Bucureşti, XXXIV: 509-575.[PDF]
Dumitrescu M., Orghidan T., Tanasachi J., Georgescu M. (1965): Contribuţii la studiul monografic al Peşterii de la Limanu. Lucrările Institutului de Speologie "Emil Racoviţă", IV: 21-58.[PDF]
Dumitrescu M., Orghidan N., Orghidan T., Puşcariu V., Tanasachi J., Georgescu M., Avram Şt. (1967): Contribuţii la studiul peşterilor din regiunea Hunedoara. Lucrările Institutului de Speologie "Emil Racoviţă", Bucureşti, VI: 9-88.[PDF]
Herman O. (1866-67): Állattani közlések. Az Erdélyi Muzeum Egylet Évkönyvei, Kolozsvár, IV: 48-53.
Ifrim I. (2007): Nursery colony of Rhinolophus hipposideros (Bechstein, 1800) (Mammalia: Chiroptera) from Natural Park Vânători-Neamţ. Travaux du Muséum National d'Histoire Naturelle "Gr. Antipa", 50: 335-362.[PDF]
Jére Cs., Dóczy A. (2001): Előzetes adatok Hargita megye epületlakó denevérfaunájáról. Collegium Biologicum, 3: 45-56.[PDF]
Jére Cs., Dóczy A. (2005): Data on the bat fauna of the upper part of the Târnava rivers basin (Transylvania, Romania). in Curtean-Bănăduc Angela, Bănăduc D. & Sîrbu I. (ed.): Transylvanian Review of Systematical and Ecological Research, 2. The Târnava River Basin, Sibiu, p. 167-172.[PDF]
Jére Cs., Dóczy A., Barti L. (2007): Results of research on the bat fauna of the Vârghiş Gorge (Eastern Carpathians, Romania). Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza", XLV-XLVI, p. 59-74. [PDF]
Lup L. (2004): Data regarding the bat communities (Mammalia: Chiroptera) from abandoned mine roosts in Sibiu County. Acta oecologica, Studies and ecology research XI(1-2): 217-222.[PDF]
Murariu D. (2002): Contributions to the knowledge of mammal fauna (Mammalia) from south west Romania. Travaux du Muséum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLIV: 431-441.[PDF]
Murariu D., Decou V., Gheorghiu V. (2004): Bat specific structure over the year in the Gura Ponicovei Cave from South-Western Carpathians (Romania). Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLVII: 315-323.[PDF]
Nagy L.Z., Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Postawa T., Szántó L., Szodoray-Parádi A., Szodoray-Parádi F. (2005): Survey of Romania's underground bat habitats Carpathian's underground bat habitats. Status and distribution of cave dwelling bats (2002-2004). Final report for the BP Conservation Programme. Survey of Southern and Western Carpathians underground bat habitats & Survey of Eastern Carpathians and Dobrogea underground bat habitats, Ed. Lizard, Cluj, pp. 44.[PDF]
Negrea A., Botoșăneanu L., Negrea Şt. (1967): Documents pour servir à la connaissance de la faune de mammifères des grottes du Banat (Roumanie). International Journal of Speleology, 2(4): 341-353.[PDF]
Orghidan T., Dumitrescu M. (1962-1963): Studiu monografic al complexului carstic din defileul Vîrghisului. Lucrările Institutului de Speologie "Emil Racoviţă", I-II: 69-179. [PDF]
Răduleţ N., Stănescu M. (1996): Contributions à la connaissance des mammifères du sud de la Dobrogea (Roumanie). Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XXXVI:373-384. [PDF]
Răduleţ N. (2005a): Contributions to the knowledge of the mammal fauna from Dobrogea (Romania). Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLVIII: 417-425.[PDF]
Szántó L. (2000): Study of Bat communities of the Water-Cave of Leşu (Pădurea Craiului Mountains - Romania). Abstract. Proceedings of the 3rd International Conference "Bats of Carpathian Region, Rakhiv, Ukraine, Novitatis Theriologicae 1(4): 9.
Szodoray-Parádi F. (1998): Denevér populációdinamikai vizsgálatok a Csarnóházi vizesbarlangban. Múzeumi Füzetek, Kolozsvár, 7: 103-109.[PDF]
Szodoray-Parádi F., Szodoray-Parádi A., Sike T. (2005): Building dwelling bats survey in Satu Mare County, Romania. Studii şi comunicări, ser. Știinţele naturale, Muzeul Judeţean Satu Mare, IV-V: 196-200.[PDF]
Topál Gy. (1954): A Kárpát-medence denevéreinek elterjedési adatai. A Magyar Nemzeti Múzeum Természettudományi Osztályának Évkönyve, Budapest, 46: 471-483.[PDF]
Valenciuc N., Ion I. (1969b): Date noi privind răspîndirea chiropterelor din România. Analele Ştiinţifice ale Universităţii "Al. I. Cuza", Iaşi, sec. Ştiinţe naturale, a. Biologie, XV(1): 135-138.[PDF]
Valenciuc N. (1972a): Condiţiile de microclimă din interiorul peşterii Jgheabul cu Gaură - Neamţ şi influenţa acestora asupra compoziţiei specifice a chiropterelor ce se adăpostesc în ea. Studii şi Comunicări, Muzeul de Ştiinţele Naturii Bacău, p. 297-305.[PDF]
