Bücs Szilárd, Barti Levente, Szodoray-Parádi Farkas

   á ă â é í î ó ö ő ş ţ ú ü ű
kulcsszavak (hu)a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w y z
index alfabetic (ro)a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w y z
keywords (en)a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

Nyugati piszedenevér (Barbastella barbastellus)

(grafika: Moscu K.)

A nyugati piszedenevér FM típusú ultrahangja

Românăliliacul cârn
Englishwestern barbastelle
Leíró, évszámSchreber 1774

Család

Simaorrúdenevér-félék családja
GénuszPisze denevérek génusza

Alkar (cm)

3.6 - 4.3
Testtömeg (g)7 - 10
Ultrahang tartomány [kHz]1. 35-45, 2. 28-36
Ultrahang típusfrekvencia modulált (FM)

Földrajzi elterjedés

globális elterjedési térkép
IUCN globális státuszfenyegetettség közeli
Globális populációs trendcsökkenő
Nemzetközi védelmeBern (App. II), Bonn (App. II)
EU Élőhely és Fajvédelmi direktíva (Ann. II. & IV.)
Romániai státusaTörvény által védett (90-10/05/2000)

A faj elterjedése Romániában irodalmi és recens adatok alapján.

Faji jellegzetességek

Közepes termetű denevér. Nevét rövid, lapos orráról kapta, mely alapján könnyen azonosítható. Bundája egyöntetűen barnás fekete, sokszor ezüstös beütéssel. Fülei háromszög alakúak, a fejtetőn egy bőrlebeny köti össze őket. Az egyedek egy részénél a fül külső élén egy kis gombszerű bőrlebeny található. A fülfedő hirtelen vékonyodik el.

Hálózáskor fogott nyugati piszedenevér egyed.


Elterjedés

Az Ibériai és Balkáni félsziget déli, valamint a Skandináv félsziget kivételével egész Európában elterjedt. Romániában is jelen van.

Viselkedés és ökológia

Idős erdőkhöz kötődő faj, szálláshelyi is sok esetben itt találhatóak. Ezen kívül előfordulhat épületekben, sziklahasadékokban (nyáron) és barlangokban, alagutakban, romokban (télen). Szülőkolóniáinak nagysága ritkán haladja meg a 100 egyedet, míg hibernáló kolóniái több ezer egyedet is magukba foglalhatnak (pld. Szlovákiában). Gyors, fordulékony repüléssel vadászik a vegetáción belül vagy közel a lomkoronához. Táplálékát túlnyomórészt kisméretű lepkék teszik ki, de szúnyogokat és kis testű rovarokat is fogyaszthat. Helyhű faj, az átlagos vándorlási távolság 40 km alatt van (maximum megtett táv 290 km). Átlagéletkora 5.5-10 év közötti, a legmagasabb feljegyzett életkor 22 év.

Veszélyeztető tényezők és védelmi lehetőségek

Fenyegetettség közeli faj, egy csökkenő populációs trenddel, mely főképp a rovarirtó szerek használatának tulajdonítható. Védelmi intézkedések lehetnek a vadászterületként használt idős erdők megfelelő kezelése és védelme, valamint az ismert szülő és hibernáló kolóniák fokozott védelme.

Ajánlott irodalom

Romániai tudományos munkák

Baltag E., Pocora I., Pocora V. (2009): Chiropterofauna din aria Cheile Bicazului, Cheile Şugăului, Peştera Toşorog (A Békási-szoros, Súgó-szoros és Toşorog barlang denevérfaunája). Migrans, XI(1): 2-4.[PDF]


Barti L. (1999): A torjai Büdöshegy természetes gázömléseinek denevér-áldozatai (1997-1999). Acta Siculica, Aluta XXIII, Acta Hargitensia VI., 1: 103-114.


Barti L. (2002a): Denevérhibernálási adatok a sepsikőröspataki Ploti-barlangokból (1988-2000). Acta Siculica, Acta Hargitensia VIII, 2: 127-132.


Barti L., Varga Á. (2004): A torjai Büdöshegy gázasbarlangjainak, mofettáinak denevéráldozatai (1999-2002). Acta Siculica, 2003(1): 65-73.


Barti L., Varga Á. (2005): A torjai Büdöshegy gázasbarlangjainak, mofettáinak denevéráldozatai. Proceedings of the 2nd, 3rd. and 4th Conference of the Bat Conservation in Hungary, Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 91-95.


Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Varga Á. (2006): Rezultatele recensământului de lilieci în locurile de hibernare subterane în Sud-estul Transilvaniei. First Conference on Bat Conservation in Romania, Book of abstracts, Ed. Romanian Bat Protection Association, p.13.[PDF]


Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Varga Á. (2007): Denevér-telelőhely ellenőrzések eredményei Délkelet-Erdélyben. Proceedings of the 5th Conference of the Bat Conservation in Hungary (Pécs, 3th to 4th of December 2005) and 6th Conference of the Bat Conservation in Hungary (Mártély, 12th to 14th of October 2007), Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 51-62.[PDF]


Barti L., Jére Cs., Dóczy A., Szodoray-Parádi F. (2007): A Vargyas-szoros recens és szubfosszilis denevérfaunája és faunisztikai adatbázisa a kezdetektől 2007 februárjáig. Acta Siculica, p. 153-178.[PDF]


Bazilescu E. (1983): Consideraţii asupra faunei de mamifere din Oltenia şi propuneri pentru ocrotirea speciilor rare. Studii şi Cercetări, Drobeta Turnu-Severin, p. 195-199.[PDF]


Borda D. (2002): Chiropterele. in: Racoviţă Gh., Moldovan O., Onac B. (ed.): Monografia carstului din Muntii Padurea Craiului, Studiu monografic. Presa Universitară, Cluj-Napoca, p. 172-182.[PDF]


Chiş T., Manole M.G. (2004): The presence of Myotis mystacinus (Kuhl, 1818), Nyctalus noctula (Schreber, 1774) and Barbastella barbastella (Schreber, 1774) species (Chiroptera: Vespertilionidae) in the Maramureş Depresion (Romania). Travaux du Museum Naţional d'Historie Naturelle "Grigore Antipa", XLVII: 311-314.[PDF]


Coroiu I., Viehmann I., David A. (2006): Dinamica multianuală a liliecilor în Peştera Huda lui Papară în perioada de iarnă. First Conference on Bat Conservation in Romania, Book of Abstracts, Ed. Romanian Bat Protection Association, p. 4.[PDF]


Dobrosi D., Gulyás J. (1997): A bihari barlangok denevérei. Proceedings of the 1st Conference on Bat Conservation in Hungary, Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 34-36.[PDF]


Dumitrescu M., Tanasachi J. (1953): Barbastella barbastellus Schreber chiropter nou pentru R.P.R. Revista Universităţii "C.I. Parhon", Bucureşti, 3: 185-194.[PDF]


Dumitrescu M., Tanasachi J., Orghidan T. (1955): Contribuţii la studiul biologiei chiropterelor. Dinamica si hibernaţia chiropterelor din Peştera Liliecilor de la Mănăstirea Bistriţa. Buletin Ştiinţific, Academia R.P.R., Secţia de Sţiinţe Biologice, Agronomice, Geologice şi Geografice, Bucureşti, VII(2): 319-357.[PDF]


Dumitrescu M., Orghidan T. (1958): Peştera din Valea Fundata (Rîşnov). Anuarul Comitetului Geologic, Bucureşti, 31: 422-459.[PDF]


Dumitrescu M., Tanasachi J., Orghidan T. (1962-1963b): Răspândirea chiropterelor în R.P. Română. Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza", Bucureşti, XXXIV: 509-575.[PDF]


Dumitrescu M., Orghidan N., Orghidan T., Puşcariu V., Tanasachi J., Georgescu M., Avram Şt. (1967): Contribuţii la studiul peşterilor din regiunea Hunedoara. Lucrările Institutului de Speologie "Emil Racoviţă", Bucureşti, VI: 9-88.[PDF]


Ifrim I., Pocora V. (2006): Aspecte preliminare privind studiul chiropterelor din Pădurea Letea. First Conference on Bat Conservation in Romania. Book of Abstracts, Ed. Romanian Bat Protection Association, p. 6.[PDF]


Ifrim I., Pocora V. (2007b): Preliminary aspects about the study of bats from Letea Forest - Danube Delta. Scientific Annals of the Danube Delta Institute, 13: 27-34.[PDF]


Jére Cs., Dóczy A. (2005): Data on the bat fauna of the upper part of the Târnava rivers basin (Transylvania, Romania). in Curtean-Bănăduc Angela, Bănăduc D. & Sîrbu I. (ed.): Transylvanian Review of Systematical and Ecological Research, 2. The Târnava River Basin, Sibiu, p. 167-172.[PDF]


Jére Cs., Dóczy A., Barti L. (2007): Results of research on the bat fauna of the Vârghiş Gorge (Eastern Carpathians, Romania). Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza", XLV-XLVI, p. 59-74. [PDF]


Murariu D. (2002): Contributions to the knowledge of mammal fauna (Mammalia) from south west Romania. Travaux du Muséum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLIV: 431-441.[PDF]


Nagy L.Z, Szántó L. (2003): The occurence of hibernating Pipistrellus pipistrellus (Schreber, 1774) in caves of the Carpathian Basin. Acta Chiropterologica, 5(1): 155-160.[PDF]


Nagy L.Z., Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Postawa T., Szántó L., Szodoray-Parádi A., Szodoray-Parádi F. (2005): Survey of Romania's underground bat habitats Carpathian's underground bat habitats. Status and distribution of cave dwelling bats (2002-2004). Final report for the BP Conservation Programme. Survey of Southern and Western Carpathians underground bat habitats & Survey of Eastern Carpathians and Dobrogea underground bat habitats, Ed. Lizard, Cluj, pp. 44.[PDF]


Negrea A., Botoșăneanu L., Negrea Şt. (1967): Documents pour servir à la connaissance de la faune de mammifères des grottes du Banat (Roumanie). International Journal of Speleology, 2(4): 341-353.[PDF]


Orghidan T., Dumitrescu M. (1962-1963): Studiu monografic al complexului carstic din defileul Vîrghisului. Lucrările Institutului de Speologie "Emil Racoviţă", I-II: 69-179. [PDF]


Topál Gy. (1954): A Kárpát-medence denevéreinek elterjedési adatai. A Magyar Nemzeti Múzeum Természettudományi Osztályának Évkönyve, Budapest, 46: 471-483.[PDF]


Valenciuc N., Ion I. (1967): Barbastella barbastellus Schreber, specie nouă de chiropter pentru Moldova. Analele Ştiinţifice ale Universităţii "Al. I. Cuza", Iaşi, sec. Ştiinţe naturale, a. Biologie, XIII(2): 245-246.[PDF]


Valenciuc N., Ion I. (1969b): Date noi privind răspîndirea chiropterelor din România. Analele Ştiinţifice ale Universităţii "Al. I. Cuza", Iaşi, sec. Ştiinţe naturale, a. Biologie, XV(1): 135-138.[PDF]


Valenciuc N. (1972a): Condiţiile de microclimă din interiorul peşterii Jgheabul cu Gaură - Neamţ şi influenţa acestora asupra compoziţiei specifice a chiropterelor ce se adăpostesc în ea. Studii şi Comunicări, Muzeul de Ştiinţele Naturii Bacău, p. 297-305.[PDF]


Nemzetközi tudományos munkák

- Dietz C., Helversen O., Nill D. (2007): Barbastella barbastellus. Handbuch der Fledermäuse Europas und Nordwestafrikas. Kosmos Verlag, Stuttgart. Pp. 337-341.

- Haensel J. (2003): Zur situation der mopsfledermaus in Europa. Internationaler Workshop, 5-7 Sept 1997, Schloss Mansfield, Sudharz. Nyctalus 8(6): 507-712.

- Juste J., Ibañez C., Trujillo D., Muñoz J., Ruedi M. (2003): Phylogeography of the barbastelles bats (Barbastella barbastellus) from the western Mediterranean and the Canary Islands. Acta Chiropterologica 5: 165-175.

- Schober W. (2004): Barbastella barbastellus (Schreber 1774) - Mopsfledermaus. Pp. 1071-1091. In: Handbuch der Säugetiere Europas, Band 4: Fledertiere, Teil 2: Chiroptera 2: Vespertilionidae 2, Molossidae, Nycteridae. AULA Verlag, Wiesbaden.
  • Megosztás: