Közepes termetű denevér, csupán rokonával, a barna hosszúfülű denevérrel téveszthető össze. Fülei szinte a test hosszának megfelelő hosszúságúak, ezeket a fejtetőn egy bőrlebeny köti össze. Hibernáláskor füleit jellegzetesen a szárnyak alá hajtja, azt a látszatot keltve, hogy a fülfedők a tulajdonképpeni fülek. Bundája a háti oldalon szürke, ritka esetben barnás beütéssel, hasi oldala világosszürke, fehéres. A fülfedő szélesebb, mint a barna hosszúfülű denevér esetében. A hím ivarszerv a vége felé kiszélesedik. Jellegzetes határozóbélyeg még a hüvelykujj hossza (< 6.5 mm) és a hüvelykujj karmának hossza (< 2.5 mm).
Épületlakó szürke hosszúfülű-denevér egyedek.
Az olasz és a Balkán félsziget déli területeit, valamint a Skandináv félszigetet kivéve egész Európában elterjedt. Gyakoribb, mint a szürke hosszúfülű denevér. Romániában is megtalálható.
Településeken gyakran előfordul. Nyári szálláshelyei ennek megfelelően sok esetben épületekben találhatóak, de úgyszintén előfordulhat barlangok bejárati részeinek repedéseiben. Hidegtűrő faj, a telet barlangok bejárati részeiben vészeli át. Vadászterületei elsősorban erdős területek, parkok, kertek. pázsitok és legelők. Röpte lassú, a vegetáció határához közel, vagy a vegetációban vadászik. Táplálékát éjszakai lepkék és szúnyogok teszik ki. Fokozottan helyhű faj, a "rekord" egy 62 km-es vándorlás. Átlagos életkora 4-9 év, a legmagasabb feljegyzett életkor 25 év.
Populációi trendje nem ismert. Potenciális veszélyeztető tényezők a rovarirtó szerek használata, illetve a szálláshelyként használt épületek nem megfelelő kezelése.
Barbu P., Sorescu C. (1968): Observaţii asupra unei colonii estivale de Plecotus austriacus Fischer din Banat. Studii şi Cercetări de Biologie Animală, Bucureşti, 20(2): 165-170.
Barti L. (1999): A torjai Büdöshegy természetes gázömléseinek denevér-áldozatai (1997-1999). Acta Siculica, Aluta XXIII, Acta Hargitensia VI., 1: 103-114.
Barti L. (2002c): A szászrégeni Kohl István-gyűjteményben talált denevérpreparátumok jegyzéke. Acta Siculica, Acta Hargitensia VIII, 2: 139-143.
Barti L. (2002d): A Daday Jenő által létrehozott denevérgyűjtemény a kolozsvári Állattani Múzeumban. Múzeumi Füzetek, 11: 67-72.[PDF]
Barti L., Varga Á. (2004): A torjai Büdöshegy gázasbarlangjainak, mofettáinak denevéráldozatai (1999-2002). Acta Siculica, 2003(1): 65-73.
Barti L., Varga Á. (2005): A torjai Büdöshegy gázasbarlangjainak, mofettáinak denevéráldozatai. Proceedings of the 2nd, 3rd. and 4th Conference of the Bat Conservation in Hungary, Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 91-95.
Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Varga Á. (2006): Rezultatele recensământului de lilieci în locurile de hibernare subterane în Sud-estul Transilvaniei. First Conference on Bat Conservation in Romania, Book of abstracts, Ed. Romanian Bat Protection Association, p.13.[PDF]
Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Varga Á. (2007): Denevér-telelőhely ellenőrzések eredményei Délkelet-Erdélyben. Proceedings of the 5th Conference of the Bat Conservation in Hungary (Pécs, 3th to 4th of December 2005) and 6th Conference of the Bat Conservation in Hungary (Mártély, 12th to 14th of October 2007), Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 51-62.[PDF]
Barti L., Jére Cs., Dóczy A., Szodoray-Parádi F. (2007): A Vargyas-szoros recens és szubfosszilis denevérfaunája és faunisztikai adatbázisa a kezdetektől 2007 februárjáig. Acta Siculica, p. 153-178.[PDF]
Bazilescu E. (1983): Consideraţii asupra faunei de mamifere din Oltenia şi propuneri pentru ocrotirea speciilor rare. Studii şi Cercetări, Drobeta Turnu-Severin, p. 195-199.[PDF]
Borda D. (2002): The distribution of bats in Romanian caves (I). Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza" , Bucureşti, XXXVII - XXXVIII (1998-1999): 223-230.[PDF]
Borda D. (2002): Chiropterele. in: Racoviţă Gh., Moldovan O., Onac B. (ed.): Monografia carstului din Muntii Padurea Craiului, Studiu monografic. Presa Universitară, Cluj-Napoca, p. 172-182.[PDF]
Dumitrescu M., Tanasachi J., Orghidan T. (1962-1963b): Răspândirea chiropterelor în R.P. Română. Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza", Bucureşti, XXXIV: 509-575.[PDF]
Dumitrescu M., Orghidan N., Orghidan T., Puşcariu V., Tanasachi J., Georgescu M., Avram Şt. (1967): Contribuţii la studiul peşterilor din regiunea Hunedoara. Lucrările Institutului de Speologie "Emil Racoviţă", Bucureşti, VI: 9-88.[PDF]
Hermanns U., Pommeranz H., Schütt H. (2002): Zur Fledermausfauna (Chiroptera) des rumänischen Dobrudscha-Karstes unter Berücksichtung möglicher Gefährdungsursachen. Nyctalus, 8(4): 379-388.[PDF]
Ifrim I., Pocora V. (2007a): Preliminary aspects about the specific composition of the bats fauna from three caves of Dobrogea. Analele Ştiinţifice ale Universităţii "Al I. Cuza", Iaşi, ser. Biologie animală, 53: 239-244.[PDF]
Jacobs I., Blondé P. (2002): Fauna survey of the Saxon villages of Transylvania, Romania. Raport despre rezultatele proiectului de studiu a faunei de vertebrate din zona comunelor Buneşti şi Laslea (jud. BV, MS, SB) în vara anului 2002, progarm finanţat de "Mihai Eminescu" Trust.[PDF]
Jére Cs., Dóczy A. (2001): Előzetes adatok Hargita megye epületlakó denevérfaunájáról. Collegium Biologicum, 3: 45-56.[PDF]
Jére Cs., Dóczy A. (2005): Data on the bat fauna of the upper part of the Târnava rivers basin (Transylvania, Romania). in Curtean-Bănăduc Angela, Bănăduc D. & Sîrbu I. (ed.): Transylvanian Review of Systematical and Ecological Research, 2. The Târnava River Basin, Sibiu, p. 167-172.[PDF]
Jére Cs., Dóczy A., Barti L. (2007): Results of research on the bat fauna of the Vârghiş Gorge (Eastern Carpathians, Romania). Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza", XLV-XLVI, p. 59-74. [PDF]
Lup L. (2004): Data regarding the bat communities (Mammalia: Chiroptera) from abandoned mine roosts in Sibiu County. Acta oecologica, Studies and ecology research XI(1-2): 217-222.[PDF]
Murariu D., Decou V., Gheorghiu V. (2004): Bat specific structure over the year in the Gura Ponicovei Cave from South-Western Carpathians (Romania). Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLVII: 315-323.[PDF]
Nagy L.Z., Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Postawa T., Szántó L., Szodoray-Parádi A., Szodoray-Parádi F. (2005): Survey of Romania's underground bat habitats Carpathian's underground bat habitats. Status and distribution of cave dwelling bats (2002-2004). Final report for the BP Conservation Programme. Survey of Southern and Western Carpathians underground bat habitats & Survey of Eastern Carpathians and Dobrogea underground bat habitats, Ed. Lizard, Cluj, pp. 44.[PDF]
Negrea A., Botoșăneanu L., Negrea Şt. (1967): Documents pour servir à la connaissance de la faune de mammifères des grottes du Banat (Roumanie). International Journal of Speleology, 2(4): 341-353.[PDF]
Orghidan T., Dumitrescu M. (1962-1963): Studiu monografic al complexului carstic din defileul Vîrghisului. Lucrările Institutului de Speologie "Emil Racoviţă", I-II: 69-179. [PDF]
Răduleţ N. (2005a): Contributions to the knowledge of the mammal fauna from Dobrogea (Romania). Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLVIII: 417-425.[PDF]
Sike T., Szodoray-Parádi F., Krecsák L. (2001): Adatok Szatmár megye kisemlős faunájához. Múzeumi Füzetek, Kolozsvár, 10: 142-148.[PDF]
Szodoray-Parádi F., Szodoray-Parádi A., Sike T. (2005): Building dwelling bats survey in Satu Mare County, Romania. Studii şi comunicări, ser. Știinţele naturale, Muzeul Judeţean Satu Mare, IV-V: 196-200.[PDF]
Valenciuc N., Ion I. (1968): Plecotus austriacus Fischer 1829 (Mammalia, Chiroptera) prezent în fauna României. Analele Ştiinţifice ale Universităţii "Al. I. Cuza", Iaşi, sec. Ştiinţe naturale, a. Biologie, XIV(1): 121-124.[PDF]
Valenciuc N., Ion I. (1969b): Date noi privind răspîndirea chiropterelor din România. Analele Ştiinţifice ale Universităţii "Al. I. Cuza", Iaşi, sec. Ştiinţe naturale, a. Biologie, XV(1): 135-138.[PDF]
- Dietz C., Helversen O., Nill D. (2007): Plecotus austriacus. Handbuch der Fledermäuse Europas und Nordwestafrikas. Kosmos Verlag, Stuttgart. Pp. 358-361.
- Juste J., Ibáñez C., Muñoz J., Trujillo D., Benda P., Karatas A., Ruedi M. (2004): Mitochondrial phylogeography of the long-eared bats (Plecotus) in the Mediterranean Palaearctic and Atlantic Islands. Molecular Pylogenetics and Evolution 31: 1114-1126.
- Horácek I., Bogdanowicz W., Dulic B. (2004): Plecotus austriacus. Pp. 1001-1049. In: Handbuch der Säugetiere Europas, Band 4: Fledertiere, Teil 2: Chiroptera 2: Vespertilionidae 2, Molossidae, Nycteridae. AULA Verlag, Wiesbaden.
- Spitzenberger F., Strelkov P.P., Winkler H., Haring E. (2006): A preliminary revision of the genus Plecotus (Chiroptera, Vespertilionidae) based on genetic and morphological results. Zoologica Scripta 35: 187-230.
