Bücs Szilárd, Barti Levente, Szodoray-Parádi Farkas

   á ă â é í î ó ö ő ş ţ ú ü ű
kulcsszavak (hu)a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w y z
index alfabetic (ro)a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w y z
keywords (en)a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

Barna hosszúfülű-denevér (Plecotus auritus)

(grafika: Moscu K.)

A barna hosszúfülű-denevér hím ivarszerve (végén elvékonyodik) (grafika: Moscu K.).

A barna hosszúfülű-denevér FM típusú ultrahangja

Românăliliacul urecheat brun
Englishbrown long-eared bat
Leíró, évszámLinnaeus 1758

Család

Simaorrúdenevér-félék családja
GénuszHosszúfülű denevérek génusza

Alkar (cm)

3.5 - 4.2
Testtömeg (g)6 - 9
Ultrahang tartomány [kHz]80-40, 55-20
Ultrahang típusfrekvencia modulált (FM)

Földrajzi elterjedés

globális elterjedési térkép
IUCN globális státuszlegkevésbé veszélyeztetett
Globális populációs trendstabil
Nemzetközi védelmeBern (App. II), Bonn (App. II)
EU Élőhely és Fajvédelmi direktíva (Ann. IV.)
Romániai státusaTörvény által védett (90-10/05/2000)

A faj elterjedése Romániában irodalmi és recens adatok alapján.

Faji jellegzetességek

Közepes termetű denevér, csupán rokonával, a szürke hosszúfülű denevérrel téveszthető össze. Fülei szinte a test hosszának megfelelő hosszúságúak, ezeket a fejtetőn egy bőrlebeny köti össze. Hibernáláskor füleit jellegzetesen a szárnyak alá hajtja, azt a látszatot keltve, hogy a fülfedők a tulajdonképpeni fülek. Bundája a háti oldalon barna, néha vöröses beütéssel, hasi oldala krémszínű, sárgás. A pofa világosbarna. A hím ivarszerv fokozatosan vékonyodik. Jellegzetes határozóbélyeg még a hüvelykujj hossza (> 6.5 mm) és a hüvelykujj karmának hossza (> 2mm).

Hálózáskor fogott, illetve hibernáló barna hosszúfülű-denevér egyed.


Elterjedés

A Földközi tenger félszigeteinek déli területeit, illetve a Skandináv félsziget északi részeit kivéve, egész Európában elterjedt. Romániában is megtalálható.

Viselkedés és ökológia

Tipikus erdőlakó faj. Szülőkolóniái épületek padlásain, vagy faodvakban találhatóak, a kolóniák pár tíz egyedből állnak. Hibernáláskor barlangokba vagy sziklák hasadékaiba húzódik. Vadászterületei elsősorban erdős területek, parkok, kertek. pázsitok és legelők. Röpte lassú, a vegetáció határához közel, vagy a vegetációban vadászik. Táplálékát éjszakai lepkék és szúnyogok teszik ki. Fokozottan helyhű faj, az átlagos vándorlási távolság 30 km alatt van, a "rekord" egy 90 km-es vándorlás. Átlagos életkora 4 év, a legmagasabb feljegyzett életkor 30 év.

Veszélyeztető tényezők és védelmi lehetőségek

Gyakori faj, populációs trendje stabilnak tűnik, azonban a természetes erdők állományának csökkenése és a szálláshelyként használt épületek nem megfelelő kezelése. Továbbá, a lassú repülési stílus miatt sok esetben az országutak forgalma is veszélyeztetheti a hosszúfülű denevér fajokat.

Ajánlott irodalom

Romániai tudományos munkák

Barti L. (1997): Denevérszámlálási adatok a Crysis Barlangkutató Klub adatbázisából (1996-1997). Erdélyi Gyopár, 7(5): 28.[PDF]


Barti L. (1998): Liliecii. Rezultatele activităţii de numărătoarea şi determinarea liliecilor, desfăşurate sub egida Clubului de Speologie Crysis în perioada 1996 Oct. 1997 Iun. Speomond, 3: 32.[PDF]


Barti L. (1999): A torjai Büdöshegy természetes gázömléseinek denevér-áldozatai (1997-1999). Acta Siculica, Aluta XXIII, Acta Hargitensia VI., 1: 103-114.


Barti L. (2002a): Denevérhibernálási adatok a sepsikőröspataki Ploti-barlangokból (1988-2000). Acta Siculica, Acta Hargitensia VIII, 2: 127-132.


Barti L. (2002c): A szászrégeni Kohl István-gyűjteményben talált denevérpreparátumok jegyzéke. Acta Siculica, Acta Hargitensia VIII, 2: 139-143.


Barti L. (2002d): A Daday Jenő által létrehozott denevérgyűjtemény a kolozsvári Állattani Múzeumban. Múzeumi Füzetek, 11: 67-72.[PDF]


Barti L., Varga Á. (2004): A torjai Büdöshegy gázasbarlangjainak, mofettáinak denevéráldozatai (1999-2002). Acta Siculica, 2003(1): 65-73.


Barti L., Varga Á. (2005): A torjai Büdöshegy gázasbarlangjainak, mofettáinak denevéráldozatai. Proceedings of the 2nd, 3rd. and 4th Conference of the Bat Conservation in Hungary, Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 91-95.


Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Varga Á. (2006): Rezultatele recensământului de lilieci în locurile de hibernare subterane în Sud-estul Transilvaniei. First Conference on Bat Conservation in Romania, Book of abstracts, Ed. Romanian Bat Protection Association, p.13.[PDF]


Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Varga Á. (2007): Denevér-telelőhely ellenőrzések eredményei Délkelet-Erdélyben. Proceedings of the 5th Conference of the Bat Conservation in Hungary (Pécs, 3th to 4th of December 2005) and 6th Conference of the Bat Conservation in Hungary (Mártély, 12th to 14th of October 2007), Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 51-62.[PDF]


Barti L., Jére Cs., Dóczy A., Szodoray-Parádi F. (2007): A Vargyas-szoros recens és szubfosszilis denevérfaunája és faunisztikai adatbázisa a kezdetektől 2007 februárjáig. Acta Siculica, p. 153-178.[PDF]


Bazilescu E. (1983): Consideraţii asupra faunei de mamifere din Oltenia şi propuneri pentru ocrotirea speciilor rare. Studii şi Cercetări, Drobeta Turnu-Severin, p. 195-199.[PDF]


Băcescu M. (1938): Liliacul cu urechi mari (Plecotus auritus L.) ca hrană pentru unii şerpi. Revista Ştiinţifică V. Adamachi, XXIV(1): 39.[PDF]


Bielz E.A. (1856): Fauna der Wirbelthiere Siebenbürgens, eine systematische Aufzählung und Beschreibung der in Siebenbürgen vorkommenden Säugethiere, Vögel, Amphibien und Fische. Verein für siebenbürgische Landeskunde, Sibiu, p. 3-6.[PDF]


Bielz E.A. (1886): Über die in Siebenbürgen vorkommenden Fledermäuse. Verhandlung und Mittheilungen des siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften, Sibiu, 36: 76-84.[PDF]


Bielz E.A. (1888): Die Fauna der Wirbeltiere Siebenbürgens nach ihren gegenwärtigen und jetzigen Bestande. Verhandlung und Mittheilungen des siebenbürgischen Vereins für Naturwissenschaften, Sibiu, 38: 15-36.[PDF]


Borda D. (2002): The distribution of bats in Romanian caves (I). Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza" , Bucureşti, XXXVII - XXXVIII (1998-1999): 223-230.[PDF]


Borda D. (2002): Chiropterele. in: Racoviţă Gh., Moldovan O., Onac B. (ed.): Monografia carstului din Muntii Padurea Craiului, Studiu monografic. Presa Universitară, Cluj-Napoca, p. 172-182.[PDF]


Coroiu I., Viehmann I., David A. (2006): Dinamica multianuală a liliecilor în Peştera Huda lui Papară în perioada de iarnă. First Conference on Bat Conservation in Romania, Book of Abstracts, Ed. Romanian Bat Protection Association, p. 4.[PDF]


Daday J. (1885a): Előleges jelentés az erdélyi múzeum egylet igazgatóválasztmányának megbízásából az 1884-ik év nyarán tett chiropterológiai gyűjtések eredményéről. Orvos-Természettudományi Ėrtesitő, Kolozsvár, X(3), VII(1): 60-64.[PDF]


Daday J. (1885b): Jelentés az Erdélyi Országos Muzeum-Egylet igazgató-választmányának megbízásából az 1885-ik év nyarán végzett chiropterologiai gyűjtések eredményéről és az Erdélyi Múzeum-Egylet denevérgyűjteményének jegyzéke. Orvos-Természettudományi Értesítő, Kolozsvár, X(3), VII(3): 266-276.[PDF]


Daday J. (1887): Új adatok Erdély denevérfaunájának ismeretéhez. Magyar Tudományos Akadémia, Értekezések a Természettudományok köréből, Budapest, XVI(7): 1-47.[PDF]


Dóczy A., Barti L., Jére Cs. (2007): Adatok a gyergyótekerőpataki Súgó-barlang denevérfaunájáról. Acta Siculica, p. 149-152.[PDF]


Dumitrescu M., Tanasachi J., Orghidan T. (1955): Contribuţii la studiul biologiei chiropterelor. Dinamica si hibernaţia chiropterelor din Peştera Liliecilor de la Mănăstirea Bistriţa. Buletin Ştiinţific, Academia R.P.R., Secţia de Sţiinţe Biologice, Agronomice, Geologice şi Geografice, Bucureşti, VII(2): 319-357.[PDF]


Dumitrescu M., Orghidan T., Tanasachi J. (1958): Peştera de la Gura Dobrogei. Anuarul Comitetului Geologic, Bucureşti, 31: 461-482.[PDF]


Dumitrescu M., Tanasachi J., Orghidan T. (1962-1963b): Răspândirea chiropterelor în R.P. Română. Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza", Bucureşti, XXXIV: 509-575.[PDF]


Herman O. (1869): A Mezőség I. A Hódos- vagy Szarvas-tó és környéke természetrajzi, jelesen állattani szempontból tárgyalva. Az Erdélyi Muzeum Egylet Évkönyvei, Kolozsvár, V(1): 8-29.


Ionescu V. (1968): Date biometrice şi zoogeografice asupra unor specii de lilieci (ord. Chiroptera) din Moldova. Lucrările Staţiunii de Cercetare Biol., Geol., Geog. "Stejarul", Pângăraţi Neamţ, 1: 439-445.[PDF]


Jacobs I., Blondé P. (2002): Fauna survey of the Saxon villages of Transylvania, Romania. Raport despre rezultatele proiectului de studiu a faunei de vertebrate din zona comunelor Buneşti şi Laslea (jud. BV, MS, SB) în vara anului 2002, progarm finanţat de "Mihai Eminescu" Trust.[PDF]


Jére Cs., Dóczy A., Barti L. (2007): Results of research on the bat fauna of the Vârghiş Gorge (Eastern Carpathians, Romania). Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza", XLV-XLVI, p. 59-74. [PDF]


Matschie P. (1901): Über rumänische Säugethiere. Sitzungs-Berichte der Gesellschaft Naturforschender Freunde, Berlin, 9: 220-238.[PDF]


Molnár L. (1983): A torjai Büdös hegy (Kovászna megye) mofettáinak madár és emlősáldozatai. Aluta, XIV-XV: 185-189.


Murariu D. (2002): Contributions to the knowledge of mammal fauna (Mammalia) from south west Romania. Travaux du Muséum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLIV: 431-441.[PDF]


Murariu D., Decou V., Gheorghiu V. (2004): Bat specific structure over the year in the Gura Ponicovei Cave from South-Western Carpathians (Romania). Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XLVII: 315-323.[PDF]


Nagy L.Z., Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Postawa T., Szántó L., Szodoray-Parádi A., Szodoray-Parádi F. (2005): Survey of Romania's underground bat habitats Carpathian's underground bat habitats. Status and distribution of cave dwelling bats (2002-2004). Final report for the BP Conservation Programme. Survey of Southern and Western Carpathians underground bat habitats & Survey of Eastern Carpathians and Dobrogea underground bat habitats, Ed. Lizard, Cluj, pp. 44.[PDF]


Negrea A., Botoșăneanu L., Negrea Şt. (1967): Documents pour servir à la connaissance de la faune de mammifères des grottes du Banat (Roumanie). International Journal of Speleology, 2(4): 341-353.[PDF]


Orghidan T., Dumitrescu M. (1962-1963): Studiu monografic al complexului carstic din defileul Vîrghisului. Lucrările Institutului de Speologie "Emil Racoviţă", I-II: 69-179. [PDF]


Răduleţ N., Stănescu M. (1996): Contributions à la connaissance des mammifères du sud de la Dobrogea (Roumanie). Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XXXVI:373-384. [PDF]


Sike T., Szodoray-Parádi F., Krecsák L. (2001): Adatok Szatmár megye kisemlős faunájához. Múzeumi Füzetek, Kolozsvár, 10: 142-148.[PDF]


Topál Gy. (1954): A Kárpát-medence denevéreinek elterjedési adatai. A Magyar Nemzeti Múzeum Természettudományi Osztályának Évkönyve, Budapest, 46: 471-483.[PDF]


Nemzetközi tudományos munkák

- Dietz C., Helversen O., Nill D. (2007): Plecotus auritus. Handbuch der Fledermäuse Europas und Nordwestafrikas. Kosmos Verlag, Stuttgart. Pp. 345-352.

- Juste J., Ibáñez C., Muñoz J., Trujillo D., Benda P., Karatas A., Ruedi M. (2004): Mitochondrial phylogeography of the long-eared bats (Plecotus) in the Mediterranean Palaearctic and Atlantic Islands. Molecular Pylogenetics and Evolution 31: 1114-1126.

- Horácek I., Dulic B. (2004): Plecotus auritus (Linnaeus 1758) - Braunes Langohr. Pp. 953-999. In: Handbuch der Säugetiere Europas, Band 4: Fledertiere, Teil I: Chiroptera 2: Vespertilionidae 2, Molossidae, Nycteridae. AULA Verlag, Wiesbaden.

- Spitzenberger F., Strelkov P.P., Winkler H., Haring E. (2006): A preliminary revision of the genus Plecotus (Chiroptera, Vespertilionidae) based on genetic and morphological results. Zoologica Scripta 35: 187-230.
  • Megosztás: