Alpesi denevér (Hypsugo savii)
Az alpesi denevér fogazata. A felső, második metszőfog nem éri el az első metszőfog másodlagos csúcsát (grafika: Moscu K.).
Az alpesi denevér QCF típusú ultrahangja
| Română | liliacul lui Savii |
| English | Savi's pipistrelle |
| Leíró, évszám | Bonaparte 1837 |
Család |
Simaorrúdenevér-félék családja |
| Génusz | Hypsugo génusza |
Alkar (cm) |
3.1 - 3.7 |
| Testtömeg (g) | 5 - 9 |
| Ultrahang tartomány [kHz] | 32-37 |
| Ultrahang típus | kvázi állandó frekvenciájú (QCF) |
Földrajzi elterjedés |
globális elterjedési térkép |
| IUCN globális státusz | legkevésbé veszélyeztetett |
| Globális populációs trend | stabil |
| Nemzetközi védelme | Bern (App. II), Bonn (App. II)
EU Élőhely és Fajvédelmi direktíva (Ann. IV.) |
| Romániai státusa | Törvény által védett (90-10/05/2000) |
A faj elterjedése Romániában irodalmi és recens adatok alapján.
Kistermetű denevér, morfológiájában hasonlít a törpedenevér fajokra. A háti oldal sötétbarna színe sok egyednél aranyszínű vagy sárgás beütéssel rendelkezik. A hasi oldal szürkésfehér. A fül kicsi, széles, általában csillogó fekete színű. A fülfedő enyhén kiszélesedik a vége felé, jellegzetesen szélesebb, mint a törpedenevérek és késeidenevérek esetében. Az utolsó két farkcsigolya túlnyúlik a farokvitorlán.
Alpesi denevér egyed.
A Földközi tenger mentén elterjedt, további elterjedésére Európában egy szigetszerű struktúra jellemző. Romániai elterjedése nem tisztázott.
Szálláshelyei hasadékokban, repedésekben, ritkán épületekben, vagy barlangok bejáratainak közelében találhatóak. Sziklafalak mentén, erdők fölött, magányosan vagy kis csapatokban (2-5 egyed) vadászik. Röpte gyorsabb és egyenesebb vonalú, mint a törpedenevér fajok esetében. Apró rovarokkal, éjjeli lepkékkel, szúnyogokkal táplálkozik. Vándorlásáról és átlagos életkoráról nem léteznek pontos adatok.
Veszélyeztető tényezők és védelmi lehetőségek
A Földközi tenger mentén populációi stabilak, de feltételezhető, hogy rovarirtó szerek és a szálláshelyek eltűnése potenciálisan veszélyezteti.
Romániai tudományos munkák
Răduleţ N. (1996): Pipistrellus savii (Bonaparte, 1837) (Chiroptera: Vespertilionidae) signalé pour la premiere fois en Roumanie. Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XXXVI: 385-389.[PDF]
Topál Gy. (1959): Két ritka denevérfaj a Kárpátmedence faunájában. Vertebrata Hungarica, Budapest, 1(1): 89-101.[PDF]
Nemzetközi tudományos munkák
- Dietz C., Helversen O., Nill D. (2007): Hypsugo savii. Handbuch der Fledermäuse Europas und Nordwestafrikas. Kosmos Verlag, Stuttgart. Pp. 310-314.
- Horácek I., Benda P. (2004): Hypsugo savii (Bonaparte 1837) - Alpenfledermaus. In: Krapp, F. (ed.). Handbuch der Säugetiere Europas, Band 4: Fledertiere, Teil II: Chiroptera II: Vespertilionidae 2, Molossidae. AULA-Verlag, Wiesbaden.
