Közepes termetű Myotis faj, legjellegzetesebb bélyege a fül külső karéjának éles bemetszése. Hasi oldalának sárgásbarna színezete nem határolódik el élesen a hát rozsdásbarna színezetétől. Szárnyai relatív szélesek és barna színezetűek.
Hibernáló csonkafülű denevér egyed (fotó: Barti L.), illetve kolónia.
Egész Európában elterjedt, csupán Németország - Lengyelország déli vonalától kezdődően észak felé haladva hiányzik. Romániában is megtalálható.
Szülőkolóniái legtöbbször padlásokon találhatóak, e kolóniák több száz egyedből is állhatnak. A téli periódust barlangokban vészeli át. Vadászterületei parkok, kertek erdők és nedves területek. Helyhű faj, átlagosan 40 km megtett távval (maximum megtett táv 105 km). A legmagasabb feljegyzett életkor 18 év.
Populációi stabil, de számos Európai országban csökkenő az állomány, mely főképp a különböző fakonzerváló anyagok használatának tulajdonítható. Védelmi intézkedések lehetnek a szálláshelyként használt épületek háborítatlanságának biztosítása, illetve a vadászterületek védelme.
Barbu P., Bazilescu E. (1977): Nouvelles données concernant l`espéce Myotis emarginatus Geoffroy en Roumanie. Analele Universităţii Bucureşti, ser. Biologie, 26: 93-94.[PDF]
Barti L. (1997): Denevérszámlálási adatok a Crysis Barlangkutató Klub adatbázisából (1996-1997). Erdélyi Gyopár, 7(5): 28.[PDF]
Barti L. (1998): Liliecii. Rezultatele activităţii de numărătoarea şi determinarea liliecilor, desfăşurate sub egida Clubului de Speologie Crysis în perioada 1996 Oct. 1997 Iun. Speomond, 3: 32.[PDF]
Barti L. (2002d): A Daday Jenő által létrehozott denevérgyűjtemény a kolozsvári Állattani Múzeumban. Múzeumi Füzetek, 11: 67-72.[PDF]
Barti L., Jére Cs., Dóczy A., Szodoray-Parádi F. (2007): A Vargyas-szoros recens és szubfosszilis denevérfaunája és faunisztikai adatbázisa a kezdetektől 2007 februárjáig. Acta Siculica, p. 153-178.[PDF]
Bazilescu E. (1970): O specie de chiropter nouă pentru Oltenia, Myotis emarginatus. Revista Muzeelor, Bucureşti, 2: 146-147.[PDF]
Bazilescu E. (1971): Date asupra coloniei de lilieci de la Runcu - Gorj. Studii şi Comunicări, Muzeul de Ştiinţele Naturii Bacău, p. 359-363.[PDF]
Bazilescu E. (1983): Consideraţii asupra faunei de mamifere din Oltenia şi propuneri pentru ocrotirea speciilor rare. Studii şi Cercetări, Drobeta Turnu-Severin, p. 195-199.[PDF]
Borda D. (2002): Chiropterele. in: Racoviţă Gh., Moldovan O., Onac B. (ed.): Monografia carstului din Muntii Padurea Craiului, Studiu monografic. Presa Universitară, Cluj-Napoca, p. 172-182.[PDF]
Dobrosi D., Gulyás J. (1997): A bihari barlangok denevérei. Proceedings of the 1st Conference on Bat Conservation in Hungary, Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 34-36.[PDF]
Dumitrescu M., Samson P., Terzea E., Rădulescu C., Ghica M. (1962-1963a): Peştera "La Adam", staţiune pleistocenă. Lucrările Institutului de Speologie "Emil Racoviţă", Bucureşti, I-II: 229-285.
Dumitrescu M., Tanasachi J., Orghidan T. (1962-1963b): Răspândirea chiropterelor în R.P. Română. Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza", Bucureşti, XXXIV: 509-575.[PDF]
Jére Cs., Dóczy A., Barti L. (2007): Results of research on the bat fauna of the Vârghiş Gorge (Eastern Carpathians, Romania). Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza", XLV-XLVI, p. 59-74. [PDF]
Kecskés A. (2008): Csonkafülű denevér-kolónia Marosvásárhelyen. Migrans, X(2): 6-7.[PDF]
Nagy L.Z., Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Postawa T., Szántó L., Szodoray-Parádi A., Szodoray-Parádi F. (2005): Survey of Romania's underground bat habitats Carpathian's underground bat habitats. Status and distribution of cave dwelling bats (2002-2004). Final report for the BP Conservation Programme. Survey of Southern and Western Carpathians underground bat habitats & Survey of Eastern Carpathians and Dobrogea underground bat habitats, Ed. Lizard, Cluj, pp. 44.[PDF]
Negrea A., Botoșăneanu L., Negrea Şt. (1967): Documents pour servir à la connaissance de la faune de mammifères des grottes du Banat (Roumanie). International Journal of Speleology, 2(4): 341-353.[PDF]
Răduleţ N., Stănescu M. (1996): Contributions à la connaissance des mammifères du sud de la Dobrogea (Roumanie). Travaux du Museum National d'Histoire Naturelle "Grigore Antipa", XXXVI:373-384. [PDF]
Sike T., Szodoray-Parádi F., Krecsák L. (2001): Adatok Szatmár megye kisemlős faunájához. Múzeumi Füzetek, Kolozsvár, 10: 142-148.[PDF]
Szodoray-Parádi F., Szodoray-Parádi A., Sike T. (2005): Building dwelling bats survey in Satu Mare County, Romania. Studii şi comunicări, ser. Știinţele naturale, Muzeul Judeţean Satu Mare, IV-V: 196-200.[PDF]
Topál Gy. (1954): A Kárpát-medence denevéreinek elterjedési adatai. A Magyar Nemzeti Múzeum Természettudományi Osztályának Évkönyve, Budapest, 46: 471-483.[PDF]
- Dietz C., Helversen O., Nill D. (2007): Myotis emarginatus. Handbuch der Fledermäuse Europas und Nordwestafrikas. Kosmos Verlag, Stuttgart. Pp. 242-246.
- Furmankiewicz J., Postawa T. (2004): Geoffrey bat Myotis emarginatus. Pp. 374 380. In: Adamski P., Bartel R., Bereszynski A., Kepel A., Witkowski Z. (eds): Handbook of habitat and species protection Natura 2000. Vol. 6. Animals (except Birds). The Ministry of Environmental, Warszawa.
- Topál G. (2001): Myotis emarginatus (Geoffroy 1806) Wimperfledermaus. Pp. 369-404. In: Krapp F. (ed.): Handbuch der Säugetiere Europas. Band 4: Fledertiere. Teil I: Chiroptera I. Rhinolophidae, Vespertilionidae 1. Aula-Verlag, Wiebelsheim.
