Brandt denevér (Myotis brandtii)
A Brandt-denevér fogazata (az alsó második zápfog hasonló nagyságú, mint az első), illetve hím ivarszerve (vége bunkós) (grafika: Moscu K.).
A Brandt-denevér FM típusú ultrahangja
| Română | liliacul lui Brandt |
| English | Brandt's bat |
| Leíró, évszám | Eversmann 1845 |
Család |
Simaorrúdenevér-félék családja |
| Génusz | Egérfülű denevérek génusza |
Alkar (cm) |
3.3 - 3.8 |
| Testtömeg (g) | 5 - 7 |
| Ultrahang tartomány [kHz] | 100-26 |
| Ultrahang típus | frekvencia modulált (FM) |
Földrajzi elterjedés |
globális elterjedési térkép |
| IUCN globális státusz | legkevésbé veszélyeztetett |
| Globális populációs trend | stabil |
| Nemzetközi védelme | Bern (App. II), Bonn (App. II)
EU Élőhely és Fajvédelmi direktíva (Ann. IV.) |
| Romániai státusa | Törvény által védett (90-10/05/2000) |
A faj elterjedése Romániában irodalmi és recens adatok alapján.
Nehezen határozható faj, összetéveszthető a bajuszos denevérrel, illetve a nimfadenevérrel. A kistermetű Myotis fajok közzé tartozik, fülei nagynak tűnnek az állat nagyságához képest. Adult egyedeknél a bunda színe a háti oldalon világosbarna, aranyszínű beütéssel, míg a hasi oldal világosszürke, sárga beütéssel. A fül és a fülfedő alsó része világosabb, mint a környező részek. A fogazat esetében az alsó második előzápfog hasonló nagyságú, mint az első. A hím ivarszerv vége bunkós.
Hálózáskor fogott Brandt denevér egyed, illetve a faj koponyájának felépítése (fotó: Barti L.).
Főképp Közép és Észak Európában elterjedt. Hiányzik a Skandináv félsziget északi részéről valamit Nyugat Európából és a déli félszigetekről. Romániában is előfordul de ritka fajnak számít.
Szülőkolóniái legtöbbször idős, odvas fákban találhatóak, ezek egyedszáma ritkán haladja meg a pár tízet. A téli periódust szintén faodvakban, esetlegesen barlangokban vészeli át. Élőhelye víztestekhez, erdőkhöz kötött. Vadászterületei víztestek mentén, erdők szélén találhatóak. Táplálékát túlnyomórészt lepkék, pókok és kétszárnyúak teszik ki. Helyhű faj, az átlagos vándorlási távok 40 km alatt vannak. A legmagasabb feljegyzett életkorok 25-28 év körüliek, de szibériai területről ismertek rekordéletkorú 38-41 éves egyedek is.
Veszélyeztető tényezők és védelmi lehetőségek
Ritkább, mint rokona, a bajuszos denevér. Populációi főképp a természetes élőhelyek fokozott eltűnése által vannak veszélyeztetve. Védelmi intézkedések lehetnek az idős erdők és nedves területek védelme, valamint az élőhely feldarabolódás megakadályozása.
Romániai tudományos munkák
Barti L., Kovács I. (2001): A málnásfürdői mofetták gerinces áldozatainak jegyzéke (1999 febr. 28. - 2000 szept. 18). Acta Siculica, 1: 103-112.
Barti L., Varga Á. (2004): A torjai Büdöshegy gázasbarlangjainak, mofettáinak denevéráldozatai (1999-2002). Acta Siculica, 2003(1): 65-73.
Barti L., Varga Á. (2005): A torjai Büdöshegy gázasbarlangjainak, mofettáinak denevéráldozatai. Proceedings of the 2nd, 3rd. and 4th Conference of the Bat Conservation in Hungary, Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 91-95.
Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Varga Á. (2006): Rezultatele recensământului de lilieci în locurile de hibernare subterane în Sud-estul Transilvaniei. First Conference on Bat Conservation in Romania, Book of abstracts, Ed. Romanian Bat Protection Association, p.13.[PDF]
Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Varga Á. (2007): Denevér-telelőhely ellenőrzések eredményei Délkelet-Erdélyben. Proceedings of the 5th Conference of the Bat Conservation in Hungary (Pécs, 3th to 4th of December 2005) and 6th Conference of the Bat Conservation in Hungary (Mártély, 12th to 14th of October 2007), Magyar Denevérkutatók Baráti Köre, Budapest, p. 51-62.[PDF]
Borda D. (2002): The distribution of bats in Romanian caves (I). Travaux de l'Institut de Spéologie "Émile Racovitza" , Bucureşti, XXXVII - XXXVIII (1998-1999): 223-230.[PDF]
Borda D. (2002): Chiropterele. in: Racoviţă Gh., Moldovan O., Onac B. (ed.): Monografia carstului din Muntii Padurea Craiului, Studiu monografic. Presa Universitară, Cluj-Napoca, p. 172-182.[PDF]
Chachula O., Valenciuc N., Done A. (2008): Contributions to the study of Chiroptera from Moldavia (Romania). Analele Ştiinţifice ale Universităţii "Al. I. Cuza" Iaşi, ser. Biologie animală, 54: 237-244.[PDF]
Ifrim I., Valenciuc N. (2006a): Myotis brandtii Eversmann 1845, new species for the Chiroptera fauna of Moldavia (Romania). Analele Ştiinţifice ale Universităţii "Al. I. Cuza" Iaşi, ser. Biologie animală, 52 :225-228.[PDF]
Ifrim I., Pocora V. (2006): Aspecte preliminare privind studiul chiropterelor din Pădurea Letea. First Conference on Bat Conservation in Romania. Book of Abstracts, Ed. Romanian Bat Protection Association, p. 6.[PDF]
Ifrim I., Pocora V. (2007b): Preliminary aspects about the study of bats from Letea Forest - Danube Delta. Scientific Annals of the Danube Delta Institute, 13: 27-34.[PDF]
Nagy L.Z., Barti L., Dóczy A., Jére Cs., Postawa T., Szántó L., Szodoray-Parádi A., Szodoray-Parádi F. (2005): Survey of Romania's underground bat habitats Carpathian's underground bat habitats. Status and distribution of cave dwelling bats (2002-2004). Final report for the BP Conservation Programme. Survey of Southern and Western Carpathians underground bat habitats & Survey of Eastern Carpathians and Dobrogea underground bat habitats, Ed. Lizard, Cluj, pp. 44.[PDF]
Rauschert K. (1963): Zur Säugetierfauna der Rumänischen Karpaten. Säugetierk. Mittei., 11: 97-101.
Nemzetközi tudományos munkák
- Benda P., Tsytsulina K.A. (2002): Taxonomic revision of Myotis mystacinus group (Mammalia: Chiroptera) in the western Palearctic. Acta Soc. Zool. Bohem. 64: 331-398.
- Dietz C., Helversen O., Nill D. (2007): Myotis brandtii. Handbuch der Fledermäuse Europas und Nordwestafrikas. Kosmos Verlag, Stuttgart. Pp. 217-220.
- Tupinier Y. (2001): Myotis brandtii (Eversmann 1845) - Große Bartfledermaus (Brandtfledermaus). Pp. 345-368. In: Krapp F. (ed.): Handbuch der Säugetiere Europas. Band 4: Fledertiere. Teil I: Chiroptera I. Rhinolophidae, Vespertilionidae 1. Aula-Verlag, Wiebelsheim.
