Nimfadenevér (Myotis alcathoe)
A nimfadenevér FM típusú ultrahangja
| Română | liliacul alcathoe |
| English | Alcathoe whiskered bat |
| Leíró, évszám | Helversen & Heller 2001 |
Család |
Simaorrúdenevér-félék családja |
| Génusz | Egérfülű denevérek génusza |
Alkar (cm) |
3.0 - 3.4 |
| Testtömeg (g) | 3.5 - 5.5 |
| Ultrahang tartomány [kHz] | 120-45 |
| Ultrahang típus | frekvencia modulált (FM) |
Földrajzi elterjedés |
globális elterjedési térkép |
| IUCN globális státusz | hiányos adatú |
| Globális populációs trend | nem ismert |
| Nemzetközi védelme | Bern (App. II), Bonn (App. II)
EU Élőhely és Fajvédelmi direktíva (Ann. IV.) |
| Romániai státusa | Törvény által védett (90-10/05/2000) |
Romániai elterjedése nem tisztázott.
A legkisebb termetű európai Myotis faj, nagymértékben hasonlít rokonfajára, a vízidenevérre. Háti oldala barna, vöröses beütéssel, hasának színezete csupán kicsit világosabb, szürkésbarna. A bajuszos denevérhez képest kisebbek a hátsó végtagok, a hüvelykujj és a fülek. Orrlyukai szív alakúak, orra rövidnek tűnik. A hím ivarszerv egyenletesen vékony. Alkarja kisebb, mint 32.8 mm, hátsó végtagja kisebb, mint 5.6 mm. Biztos fajhatározást sok esetben csak genetikai módszerekkel lehetséges.
Nimfadenevér egyedek (fotók: Barti L.).
Pontos elterjedéséről kevés adat van. Jelenleg egy szigetszerű elterjedés figyelhető meg Európa szerte, de az adatok hiányosak. Romániából eddig csupán két helyről került elő, de valószínűleg több helyen megtalálható.
Szálláspreferenciáiról kevés adat létezik. Eddigi egyetlen ismert szülőkolóniája egy fa repedésében, illetve egy víztest közelében található. Hasonlóképpen, az egyetlen ismert hibernáló kolónia egy barlangban található. Vadászterületei valószínűleg hasonlóak, mint a rokonfajok esetében. Ugyanez vonatkozhat a táplálékpreferenciákra is. Lehetséges vándorlásáról és átlagos életkoráról nincsenek adatok.
Veszélyeztető tényezők és védelmi lehetőségek
Populációiról nincsenek használható adatok, ezért trendek sem mutathatóak ki. Feltételezhetően függ a természetes erdők fennmaradásától, és az élőhelyek feldarabolódásától.
Romániai tudományos munkák
Jére Cs., Dóczy A. (2007): Prima semnalare a speciei de liliac Myotis alcathoe Helversen et Heller, 2001 (Chiroptera, Vespertilionidae) din România. Acta Siculica, p. 179-183.[PDF]
Nemzetközi tudományos munkák
- Agirre-Mendi P.T., Garcia-Mudarra J., Juste J., Ibañez C. (2004) Presence of Myotis alcathoe Helversen & Heller, 2001 (Chiroptera: Vespertilionidae) in the Iberian Peninsula. Acta Chiropterologica 6:49-57.
- Dietz C., Helversen O., Nill D. (2007): Myotis alcathoe. Handbuch der Fledermäuse Europas und Nordwestafrikas. Kosmos Verlag, Stuttgart. Pp. 230-235.
