Bücs Szilárd, Barti Levente, Szodoray-Parádi Farkas

   á ă â é í î ó ö ő ş ţ ú ü ű
kulcsszavak (hu)a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w y z
index alfabetic (ro)a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w y z
keywords (en)a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

Hosszúszárnyúdenevér-félék családja (Familia Miniopteridae)

Românălilieci cu aripi lungi
Englishbent-winged bats

Rendszertan és elterjedés

Klasszikus értelemben a simaorrúdenevér-félék családjába sorolt génusz, de modern morfológiai, szaporodásbiológiai és molekuláris eredények alapján napjainkban már önálló családként értelmezett. A családba mintegy 19 faj sorolható, melyek egyetlen génuszba csoportosíthatóak. Rendszertani helyüket tekintve a kisdenevérekkel (ezen belül a simaorrú denevérekkel) állnak közeli rokonságban (lásd még Hutcheon & Kirsch tanulmányát). Megtalálhatóak Afrika, Európa, Ázsia és Ausztrália területein. A család Európában egyetlen fajjal képviselt, mely megtalálható Románia területén is, azonban számos kutatás alapján feltételezhető több kriptikus faj jelenléte.

A hosszúszárnyú denevérek tipikus morfológiai jellemzői: rövid, háromszögű fülek, apró fülfedő, és kerek koponya (grafika: Bihari Z.).


Testfelépítés és ökológia

Közepes termetű denevérek, morfológiai szempontból meglehetősen hasonló fajokkal. Jellegzetességeik a rövid, szétálló fülek, a hosszú, végükön elkeskenyedő szárnyak, a rövid fülfedő és kerek koponya. A szájon át kibocsájtott ultrahangok QCF típusúak. Általában rovarevők.
A család képviselői területhűek illetve közepes távon vándorlók, a legnagyobb megtett táv pár 100 km. A család összes faja barlanglakó, az év minden periódusában (szülőkolóniák, hibernálás) használva ezen élőhelyet. Hibernáló kolóniáik tömöttek, sok esetben több ezres csoportosulásokat alkotva. Fejlődésbiológiai szempontból, a simaorrúdenevér-félékkel ellentétben, a petesejt a párzás után azonnal megtermékenyül, de fejlődése csupán tavasszal kezdődik meg.

Hosszúszárnyú denevérek: hibernáló kolónia (bal), illetve magányosan függeszkedő egyed (jobb)(fotók: Dóczy A.).


A család romániai képviselői

Ajánlott nemzetközi irodalom

- Appleton, B.R., McKenzie, J.A., Christidis, L. (2004): Molecular systematics and biogeography of the bent-wing bat complex Miniopterus schreibersii (Chiroptera: Vespertilionidae). Molecular Phylogenetics and Evolution 31: 431-439.

- Dietz, C., Helversen, O., Nill, D. (2007): Handbuch der Fledermäuse Europas und Nordwestafrikas. Kosmos Verlag, Stuttgart.

- Miller-Butterworth, C.M., Murphy, M.J., O'Brien, S.J., Jacobs, D.S., Springer, M.S., Teeling, E.C. (2007): A Family Matter: Conclusive resolution of the taxonomic position of the long-fingered bats, Miniopterus. Molecular Biology and Evolution 24(7): 1553-1561.
  • Megosztás: